Stubán Zsigmondné

Stubán Zsigmondné, Ildikó vagyok. Pápai lakosként rendelkezem a csodálatos Somlóhegyen 6000 m2 területtel, a déli, napsütötte oldalon. Boraim ízét meghatározza a hegy talajszerkezete, amely a vulkáni maradvány kavicsos (ugynevezett "srétes") közegből évről-évre más ízeket varázsol elő.

A boraim hagyományos, régi módon születnek, mellőzve minden modern feldolgozási módot. (Kivéve a bogyózógépet, mivel a kacsra nincs szüksége a bornak.) Irányított erjesztést sem alkalmazok, mivel a hegy mikroklímája a megfelelő időben mindig biztosítja az erjedés megindulását. A továbbiakban pedig már csak felügyelni kell, hisz ez a csodálatos anyag tudja a dolgát, ha kész, ugyanis megnyugszik, és szépen letisztul.

A somlói bor olyan tömény alkotóelemekkel rendelkezik, amelyeknek jót tesz a pár éves pihentetés és nyugalom.
Ebből az elvemből kifolyólag rendelkezem egy-egy fajtából több évjárattal. Pl. Juhfark fajtából van 2000-2004-ig, Rizlingből a legidősebb 1975-ös, igazi ünnepi ital! Ezenkívül Hárslevelű, Rizlingszilváni, valamint Zöldveltelini található nálam a pápai pincében. A somlóhegyen érlelődnek az új borok.

Mindkét helyen várom szeretettel a kedves bortisztelő és borszerető érdeklődőket, előzetes időpontegyeztetés után.

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.">This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

"Mert a somlai tűzbor, vulkánon termett. A Somló mellett nincs víz. Nagy síkság közepén emelkedik és korona alakja van. Minden borok közül a somlai számomra a nincs tovább. Nos, a somlai számomra a szoláris bariton, de szimfonikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spirituális olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tisztaságban. Ezért gondolom ugyanis, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A somlairól (az eredeti, ősi, ma már ritka, csaknem fehérarany, száraz, tüzes somlairól van szó) egyébként még azt kívánom elmondani, hogy bár minden komolyabb hegyi bor inkább a negyvenen felüli kornak felel meg, a somlai az aggastyán bora. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.
…a somlai bor hieratikus maszkjában érzem magam legközelebb ahhoz a kiérett derűhöz és bölcsességhez, ahhoz az intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot megalkotta.”

Hamvas Béla, A bor filozófiája 1945