Sághegyi és Kissomlyói borászok

Fehér Tamás

Fehér Tamás a celldömölki fűtőház egykori legendás vezetője a 10 évvel ezelőtti nyugdíjazása óta minden türelmét és figyelmét a sághegyi szőlőnek szenteli. Az okleveles közlekedés- és gépészmérnökből lett borász 0,65 hektár nagyságú területet művel a hegy Észak-Keleti oldalán. A családi birtok hosszú évtizedek óta nemzetközi borversenyeket is meghódító borokat ad, amik korábban Fehér Tamásné szüleinek Dr. Maráczi Jenő és neje munkáját dicsérték.
A birtokhoz tartozó terület 80 %-án az olaszrizling az uralkodó fajta, amit a modern technikákat felvonultató pincében dolgoznak fel. A fahordós erjesztés után fém tartályokban érlelik belőle a kiváló minőségű fehér bor.

A Fehér birtokot egészen ritka jellegzetesen magyar fajták is színesítik, amiket a Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő által előállított fajták közül továbbnemesítésre válogatottak ki.
Ezeken a tőkéken Fehér Tamás a Veszprémi Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdasági Karának munkatársaival közösen végez fajtakísérleteket, amely célja a Sághegyre legjobban illő szőlőfajta megtalálása.
Az elképzelések szerint a jövő szőlőfajtájával várhatóan olyan fajtaváltás válik majd elérhetővé, amely során a terület megtalálja azt a fajtáját amit már nem kell tovább javítani mert borának íz- és zamatanyaga, mennyisége és minősége egyaránt megfelel a kor követelményeinek.

A különös figyelmet és mérhetetlen türelmet igénylő kísérletek eredménye a Fehér Tamás borász szerint már érezhető közelségbe került. A pátria, rozália és valentin fajták továbbnemesítése ugyanis igen ígéretes irányba halad.
Az 50-50 tőkével telepített 9 különböző kísérleti fajta között az illatos fajták is megtalálhatóak, ezek: a cserszegi fűszeres, az irsai olivér, a tramini és a nektár. További fajták még a korona és a juhfark.
Az időigényes nemesítés célja egy kevés munkát igénylő betegségnek és fagynak ellenálló szőlő fajta kifejlesztése, amely majd biotermesztésre is alkalmas lehet, és nedűjével képes hosszú távon a nagy világfajtákkal is felvenni a versenyt.

A számtalan címet és oklevelet elnyert borász legnagyobb büszkeségei között tartja számon a 2001-ben Dr. Bakonyi Károly 80.-ik születésnapján rendezett cserszegi fűszeres fajtaversenyen elért 1 helyezést.
A 55 indulóval megrendezett mezőnyben elért arany minősítést a fajta nemesítője ünnepi keretek között adta át a keszthelyi Festetics kastély tükörtermében. Ugyanez a 2000-es bor nyerte el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa nagydíját is.

Fehér Tamás a cserszegi borút egyesület alapítója, okleveles borbíráló és boraival sorra kiváló eredményekkel szerepel a Vas megyei és a Somló borvidéki borversenyeken.
A borász szakmai energiái kimeríthetetlenek, pincészetét állandó jelleggel korszerűsíti és tagja a helytörténeti baráti körnek is. Nevéhez fűződik a minden év szeptember 4.-én megrendezésre kerülő Rozália napi borverseny, amely mindig egyre nagyobb érdeklődéssel számol és meghívott előadók tudományos előadásait és szakmai bemutatókat is magába foglal.
Fehér Tamás szerint a szőlőművelés nagy fizikai energiákat is felemésztő tevékenysége szép és hálás foglalatosság is egyben, ami a turizmus felé nyitó térség kitörési pontja is lehet a jövőben.

Borát szívesen ajánlja a fűszeres és néha nehéz, zsíros vasi ételekhez, különösen a pörköltekhez. De mindenkinek csak a saját mértéke szerint, mert a mondás igaz:

„Nincs az az erős ember, akit a sághegyi le ne tudna győzni.”

Végh Rezső

Végh Rezsőt Kissomlyón a legismertebb és a legjobb borkészítőként tartják számon. Boraival számtalan elismerést vívott már ki idehaza és az ország határain kívül is. Végh Rezső borait a több mint 300 elismerő oklevélen túl minősíti, és a borok hírnevét öregbíti Alex Liddel neves angol borszakíró 2005-ben megjelent könyve is.
A könyvújdonság a „Magyarország borai” címet viseli és a legnagyobb elismeréssel ír:

Mikor megkóstoltam néhány megdöbbentően izgalmas bort egy kissomlyói borász készletéből, akkor kezdtem csak megéretni, hogy Mária Terézia és Viktória királynő miért kedvelte őket oly nagyon. Egy 1994-es olaszrizling a megvilágosodás erejével hatott: komplex és fejlett, de finomsága vagy stílusa egy picit sem gyengült… talán a legjobb bor amit ebből a fajtából valaha is kóstoltam. Egy 1994-es cuvée még szenzációsabb volt: megint csak hatalmas komplexitás járt együtt az éréssel és finomodással. Szomorú, hogy csupán néhány palack ilyen bor létezik.”

Majd így folytatja:

Borait a régióban (Somló) a legjobbak közé sorolom.”
„Különösen Zöldveltelinije az, amely bármit leköröz… míg a királyleányka kiemelkedő. Idősebb borai dalolnak, mint a csalogányok. Végh szokatlan borokat is készít, mint például az ottonell muskotályból száraz aperitifet és édes, vörös vermouthot, amelynek receptje harminckét különböző növényt tartalmaz.”

Végh Rezső a Somlói Történelmi Borvidék Borlovagrendjének oszlopos tagja, az első 3 között avatták a kitüntetett rendbe.
Ültevénye a Kissomlyó Déli napos lejtőjén fekszik, aminek nagy előnye, hogy a szőlőszemekben kiváló bársonyos ízű zamat képződik. A 0,7 hektáron felkúszó tőkesorokat a borász 1972-ben saját maga telepítette. További 1 hektár szőlőt nevel Zalaszentgróton. Végh úr nyugdíjazott erdész természetszerzete nagy szakmai tapasztalattal párosul. A közepes terméshozamot produkáló sorokba 5 fajta tőkét különböztethetünk meg, amelyeket külön-külön lehet szüretelni. Az öt kiválasztott fajta a királyleányka, az olaszrizling, a muscat ottonell, a semillon és a zöltdveltelini.

A borász az 1972-ben épült pincéjében hagyományos eljárással készíti borait. Pincéjében, ahol óborok is találhatóak egész évben nagy szeretettel fogadja az érdeklődőket és akár 30 fős csoportnak is tart bemutatót. Vég úr borait a saját maga által kifejlesztett eljárással készíti, ennek fontos elemei: a téli metszés, a hagyományos fahordós forrás, a hordós majd műanyag tartályos tárolás. Az eljárásnak köszönhetően kiváló, intenzív gyümölcsös zamatanyag tartalom érhető el.

Danka Imre

A Sághegy a különböző oldalain jól elkülöníthető mikroklíma alakult ki. A Danka család birtoka a jó adottságokkal rendelkező Nyugati oldalon helyezkedik el a Sándorházi és a Kakasdombi terület között. A föld évtizedek óta szőlőművelés alatt álló terület, az 1 hektáros birtok az 1960-as évek elején került a Danka családhoz. A birtok rekonstrukciója után a megindult a művelés, ami ma is családi alapokon áll. A szőlőhöz kapcsolódó feladatokból a mindenki szívesen veszi ki a részét, a családot azonban a generációkon átívelő agrármérnöki hagyomány is a mezőgazdasághoz és azon keresztül a természethez fűzi.
Az egy hektáros birtokon jelenleg 3 termő fajta található, ezek a mindenhol fellelhető olaszrizling, a chardonnay és a sauvignon blanc. A két utóbbi világfajta jelenleg még igazi ritkaságnak számít a vidéken, kiválasztásuknál a piaci igénykehez való illeszkedés és a célközönség igényeinek kiszolgálása volt a fő szempont.
A birtokon kezdetben tőkeműveléssel folyt a szőlő gondozása, majd újabban a Moser féle lugasműveléses technika kerül alkalmazásra. A család pincéjében hagyományos eljárással készülő bort palackoznak, a terméstől függően évi 3000-5000 üveggel.

Danka Imréről a szőlősgazda, borász, agrármérnökről, aki a helyi hegyközség tanácsának elnöke fontos megemlíteni, hogy a Sághegyi-Kissomylói borászközösség meghatározó egyénisége, és múlhatatlan érdemeket szerzett a termőterület felzárkóztatásában. A terület infrastruktúrájának fejlesztéséhez szerzett források a legtöbb esetben az ő érdekérvényesítő tevékenységének köszönhetőek, és Celldömölk város Önkormányzatának támogató hozzáállását is neki tulajdonítják.
A feladatok a sághegyi bortermelés felzárkóztatásban ma egyre inkább jelentkeznek, a bor piaci képviselete ma még igen szerény és a megfelelő marketingtevékenység kifejtéséhez újabb és újabb jó kapcsolatok és összefogások szükségesek.

Danka Imre pincéjében kellemes vendégfogadó helységeket alakított ki, ahol egész évben szeretettel várja az érdeklődőket. A kerthelységgel kiegészülő pincében nyáron nagyobb buszos csoportok is gyakran megfordulnak.

Dénes Tibor

Dénes Tibor helyi szőlősgazda a borászok új generációját képviseli, aki sikeres karriert hagyott maga mögött, hogy a szőlővel fogalakozzon. A hegybirtok 2 hektáros ültetvénye a Danka pince szomszédságában a Kakasdombi területen található, de a családnak vannak birtokai a Keleti oldalon is.
A folyamatosan gyarapodó gazdaságban a modern gépesített pincészeti eljárásokat és technológiákat vezette be, újító szerepét az is erősíti, hogy tervei pontosan megfogalmazott hosszú távú üzleti elképzelések mentén fogalmazódnak Fejlesztéseinek és vállalt feladatainak egyetlen célja: a lehető legmagasabb igényeknek megfelelő minőségi bor előállítása, amely a legjobban képes a terület jellemzőit megjeleníteni.

A Dénes hegybirtokon fajtaösszetételében az olaszrizling és a chardonnay az uralkodó, de a legjobb minőség elvárásainak alárendelve új fajták bevezetését is megcélozta.
A megkezdett ígéretes újratelepítések között a világfajták között a hárslevelű és a furmint is szerepel. A férfias, fűszeres borok mellett a lágyabb, üdébb típusokat preferáló szélesebb fogyasztói rétegek kielégítése is megjelenik.
A borász elképzelései szerint a hungarikumnak számító fajták telepítése elengedhetetlen, de nem szabad túlzott ragaszkodással tekinteni rájuk. Ugyanilyen fontos ugyanis az új fajták és az új eljárások felé való nyitás, ami nélkül sohasem leszünk képesek saját piacainkon túljutni.

A Dénes hegybirtok ennek a gondolatnak a szellemben vezeti be a rajnai rizlinget és később majd a vörösbort adó fajtákat is.
A Dénes hegybirtok nem csak a technikai innovációban jár élen, de olyan komplex szolgáltatáscsomagban is gondolkodnak, amellyel a hegy és a környékének adottságaira építve a borturizmus fellendítése is elérhető. A Sághegyi borút elképzelése olyan integrációt indított, mely komoly támogatást élvez a város részéről is.
A hegybirtok első palackozott bora a Sághegyi premier ’05, egy kiváló cuvée, amely még 70-80 éves tőkék termését is tartalmazza. Az ilyen idős szőlő jellemzője, hogy gyökerei egészen a bazaltos hegy mélyére nyúlnak, ami rendkívül gazdag ízeket hoz a borba.

A bor primőrösen halvány, illatában igen kellemes, gyümölcsös, a kén némi takarásában akár rózsás jegyeket is előhoz. Az íze reduktív, ugyancsak gyümölcsös, de benne van a sághegyi ásványiasság vagy „fémesség” is, ugyanakkor, vajasságot is fel lehet fedezni benne. A cuvée 5 fajta szőlő együttes szólama ezért természetesen nem igazán fajtajelleges, bár vannak benne jobban kiérző domináns jegyek.
A bor megkóstolására és más borok kipróbálására a szőlősgazda szívesen fogad vendégeket a hegybirtokon, ahol teljes körű vendéglátásra is van lehetőség, és ahonnan vezetett túraprogramok és szakvezetések is gyakran indulnak.
Jóllehet a Dénes hegybirtok borai ma még nehezen beszerezhetőek, az ígéretes fejlődési pálya és a megvalósuló szakmai-üzleti elképzelések rövid időn belül a Sághegyi tájegység egyetlen országos piaci képviselőjévé emelik.


Alex Liddel: Magyarország borai, egy világhírű borszakíró szemével
Magyar kiadás, Glória Kiadó, 2005.

Nagy érdeme a könyvnek a rendkívüli precizitás, a sokoldalú információgyűjtés utáni higgadt, kiegyensúlyozott véleményformálás, amely nem a belterjes magyar (termelői- és bor) értékelés, hanem a külső véleményformáló független álláspontját tükrözi. Bátran, ám sosem sértően mond kritikát, néha egészen döbbenetes humorral, rövid, mégis találó személyleírásokkal, ami tükrözi a szerző beható tudását egyes termelőkről, borokról.

Végre egy reális képet kap ez által a magyar borászat, amire nagy szüksége lett volna ez idáig is. Szégyen, hogy egy külföldi végezte el először e nagy munkát, egy külföldi mert először őszintén, rendszerbe foglaltan beszélni problémáinkról, kisstílű belső önimádatunkról. Sokakat mélyen sérteni fog valószínűleg, hogy nem a megszokott szervilis stílusban nyilatkozik róluk a szerző, pedig csak hálánkat fejezhetnék ki érte. A legjobb könyv, amely a magyar borászatról az utóbbi évtizedben megjelent.

 

Benyák Zoltán

Borszakíró

"Mert a somlai tűzbor, vulkánon termett. A Somló mellett nincs víz. Nagy síkság közepén emelkedik és korona alakja van. Minden borok közül a somlai számomra a nincs tovább. Nos, a somlai számomra a szoláris bariton, de szimfonikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spirituális olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tisztaságban. Ezért gondolom ugyanis, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A somlairól (az eredeti, ősi, ma már ritka, csaknem fehérarany, száraz, tüzes somlairól van szó) egyébként még azt kívánom elmondani, hogy bár minden komolyabb hegyi bor inkább a negyvenen felüli kornak felel meg, a somlai az aggastyán bora. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.
…a somlai bor hieratikus maszkjában érzem magam legközelebb ahhoz a kiérett derűhöz és bölcsességhez, ahhoz az intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot megalkotta.”

Hamvas Béla, A bor filozófiája 1945