A Somló látnivalói és települései

A Somló hegy borainak, turistaútjainak, a geológiai, növény- és állattani látnivalóit bemutató Kitaibel Tanösvénynek, a történelmi és népi építészeti emlékeinek köszönhetően mind a természetbúvároknak, mind a turistáknak és a borbarátoknak kedvelt utazási célpontja. Mindezekhez hozzájárul az is, hogy a hegyet vasúttal vagy a 8-as főúton távolsági autóbusszal a gyalogos turisták is könnyen felkereshetik.
Ha túránkat a Somló déli oldalán, Somlóvásárhely felől kezdjük, akkor a S turistaúton járva a korábban említett Taposó-kút mellett haladunk el. A XIX. századi eredetű kút egy régi présház udvarán áll, nagy, 3 m-es átmérőjű dobja van. A dobban taposva (mint mókus a mókuskerékben) lehet kiemelni a vizet 80 m mélyről innen a „Taposó-kút” elnevezés. A kút ma már nem működik, csak megszemlélni lehet. Továbbhaladva, az eredetileg gótikus Szent Margit-kápolnához érünk, melyet 1727-ben, barokk stílusban átépítettek, mellette több mint 250 éves védett hárs áll. A S turistaúton maradva Somló 432 m magas hegycsúcsára érünk, ahol hazánk egyik legszebb kilátója, a Szent István-kilátó áll. Az építményt 1938-ban helyi vörös, likacsos szerkezetű, salakos bazaltból (hopoka) emelték. A négyszintes toronyból tiszta időben kb. 50 települést láthatunk, a távolban felcsillanhat a Balaton víztükre és kivehetők az Alpokalja vonulatai is.

A kilátótól észak-északnyugatra, a S jelzésű elágazó SL jelzés végén, egy magányos szirten áll a Somló XIV. századi, gótikus várának romjai. Feltehetően a cseh származású Csenig lovag építtette a XIV. sz. első felében, legkorábbi írásos említése 1352-ből maradt ránk. Főleg birtokközpont lehetett. Kevés katonai szerepe volt, a történelem folyamán sok tulajdonos birtokolta. Utolsó tulajdonosai, az Erdődiek miután Dobán felépíttették a Somlóvár nevű kastélyukat, magára hagyták a várat, mely a XVIII. sz. közepére rommá vált. Jellegzetessége ma a falai fölé magasodó, szabálytalan 9 szög alapú csonka gúlát formázó konyhakürtő.

Ha a kilátóból a SA (sátor) jelzésen észak felé ereszkedünk, akkor a Kinizsi-sziklához érünk. Ezen a jelzésen továbbhaladva a Noszlopi-pincét látogathatjuk meg, amely ma borászati múzeum.
Somló hegy ÉK-i lejtőjén, a SO mentén áll a XIII. sz-i, gótikus eredetű Szent Márton kápolna, mellette a bővízű Szent Márton-kút fakad, a Szent Márton-dűlőn szép népi présház áll.
A Somló DNY-i oldalán található a Szent Ilona-kápolna, tőle É-ra a S és a S+ turistajelzések elágazásánál a bővizű Sédfő-forrás fakad, mely környékén a régészek kő-, bronz- és koravaskori telepet tártak fel gazdag leletanyaggal.
Mindezeket kiegészítve utunk végén (vagy közben) a hegy szoknyájára települt borospincékben a Somló nedűivel enyhíthetjük túránk fáradalmait.

DOBA: a Somló északkeleti lába és a Hajagos patak között elterülő, 630 fős község. Első írásos említése 1288-ból származik. A középkorban Kinizsi Pál, majd a XVI. Századtól egészen 1945-ig az Erdődy család birtokolja. A törökdúlás alatt puszta volt, majd svábokkal és magyarokkal telepítették újra. Doba ma a Somló Környéki Faluszövetség tagja, szőlői a somlói borvidékhez tartoznak. Látnivaló: az Erdődyek 1839-ben, Doba északkeleti határában építették klasszicista kastélyukat, melyben a Hollós István Szocioterápiás Pszichiátriai Kórház működik. A ritka fafajoknak is otthont adó kastélypark természetvédelmi terület. Széchenyi utcában látható a XIV. századi, gótikus eredetű, majd 1779-ben barokk stílusban átalakított r. k. templom.
Polgármesteri hivatal:
8482 Doba, Kossuth u. 10. Tel.: 88/502-920, 88/502-921

SOMLÓJENŐ: a Somlótól délnyugatra, a 8-as főút mellett fekvő, 320 fős kis község. Nevét egykori birtokosairól a Jenő törzsbéli várjobbágyokról kapta. A középkortól a XIX. század közepéig a győri püspök fennhatósága alá tartozott. Ma a somlói borvidék egyik jelentős bortermelő települése és tagja a Somló Környéki Faluszövetségnek.
Látnivaló: a középkori eredetű r. k. templom és a község délnyugati határában álló egykori vízimalom épülete.
Polgármesteri hivatal: 8478 Somlójenő, Petőfi S. u. 99. Tel.: 88/505-410, 88/506-411

SOMLÓSZŐLŐS: a hegy északi lábánál északnyugati irányban elnyúló, 900-nál kevesebb lélekszámú község. Nevét a szőlőművelésről kapta. Első írásos említése 1211-ben volt. A XV. Század végén Kinizsi Pál birtoka, majd a vázsonyi Horváth családé. A török korban mind a szomszédos magyar várkapitányok és mind a törökök pusztításai miatt elnéptelenedett, a XVII. Századtól a Zichyek tulajdonában volt.
Látnivaló: XIII. század második felében, román stílusban épült Somlószőlős katolikus temploma, melyet a XIV. században gótikus, sokszögű szentéllyel bővítettek. A XVIII. és a XIX. században kisebb barokk, ill. romantikus átalakításokat végeztek rajta, hajójában késő román, kora gótikus falikép látható. További látnivaló az 1795-ben épült barokk evangélikus templom, és a XVIII. századi, barokk, majd 1850 körül romantikus stílusban átépített Zichy-kastély is.
Polgármesteri hivatal: 8483 Somószőlős, Kossuth u. 164. Tel.: 88/276-001, 88/276-996

SOMLÓVÁSÁRHELY: a Somló „fővárosaként” emlegetett, több mint 1150 fős község. A 8-as főút mellett fekszik, tőle északra magasodik a Somló hegy. Területe már az ősidők óta folyamatosan lakott. A települést és a Szent Lambertről elnevezett, Benedek-rendi apácakolostorát Szent István alapította, melynek ma már csak a romjai állnak. Az idők folyamán mezővárossá fejlődött település Veszprém vármegye törvénykezési helye volt. A község mai neve jelzi, hogy a középkorban országos hírű állat- és kirakodó vásároknak adott otthont. Vásártartási jogát 1325-ben Károly Róberttől kapta. Az apácák 1594-ben – a törökdúlás miatt – távoztak. Ma Somlóvásárhely a Somló Környéki Faluszövetség központja.
Látnivaló: az egykori, középkori apácakolostor romjai, a Szabadság téren álló XVIII. századi, barokk római katolikus templom
Polgármesteri hivatal:
8481 Somlóvásárhely, Szabadság tér 1. Tel.: 88/236-001

 

terkep dulok